| Linkek
|
FEHÉRBOROK FOGYASZTÁSÁHOZ AJÁNLOTT POHARAK "Az ideális pohár az a láthatatlan edény, amelyben a bor minden érzéklehető tulajdonsága teljes mértékben érvényesül..." Az ideális pohár vékony falú és díszítésmentes. A vékony fal hőkapacitása csekély, a bor nem melegszik fel a pohártól, s ami fontosabb, optikai képe az ilyen pohárban alig változik. Nem keletkeznek zavaró tükröződések, csak a bor saját színei és árnyalatai jelennek meg. A vékony falú poharat mozgatva nem egy változó üvegvastagságon keresztül figyeljük a benne lévő italt. Ilyen poharat előállítani csak kristályüvegből lehet, amelynek minimális ólomtartalma 24%. Az illatanyagok vagy készen vannak a borban (például édes desszertborok), vagy levegő hatására alakulnak ki, öltenek végleges formát. Az első esetben megfelelő egy kisebb pohár (lásd tokaji borospoharak), a másodikban nagy belső felülettel rendelkező kehely szükséges. A pohár mozgatásakor a bor levegővel érintkezik, s mivel elegendő tér marad a bor felett, meg is marad a pohárban az illatanyagokat hordozó levegőmennyiség. Az üveggyártás technológiájának fejlődésével megszületett a majdnem optimális pohár, melynek eleganciáját hosszú szára és szép kehelyformája adja, s ezen belül kialakítása is megfelel az érzékelés kívánalmainak. Csak a száránál fogva tartott pohár nem veszi fel a kéz melegét, és a bor képét sem rontják ujjnyomok. Fehérborokhoz legalább kétfajta pohár szükséges. Fiatal Rizling, Sárgamuskotály és hasonló illatos borokhoz 1 dl körüli űrtartalmú, a kehely peremén kifelé hajló pohár való. A Chardonnay, Furmint valamivel nagyobb poharat igényel, amelynek kelyhe tulipánforma, pereme befelé ívelt. A tokaji borok - elsősorban a szamorodni és az aszúborok - kóstolásához szükséges pohárforma megtalálása sokáig gondot okozott. Korábban a színes és díszített borkehely volt elfogadott, ami jóval kisebbnek számított a vörösboros változathoz képest. Mivel a kastélyok és kúriák estélyein nemcsak a bor volt hangsúlyos, hanem a felszolgálás is, a pincék és a birtokok nemcsak boraikkal, hanem üvegeikkel és poharaikkal is versenyeztek egymással. Ez illett a korabeli hangulathoz, a polgárság, a borkedvelők széles jókedvéhez. Mára az ízlés e téren is jócskán megváltozott, a formavilág letisztult. A borvidék kidolgozott és kiválasztott poharától azt remélik, hogy - az elzászi, a sherry, a bordói vagy a burgundi poharakhoz hasonlóan - mintegy megismétli a tokaji palack karriertörténetét, szétválaszthatatlanul kötődni kezd a belé töltött borhoz. Lássuk hát, mit érlelt az idő e nemes ital köré! A tokaji pohár először is tökéletes arányokkal rendelkezik: biztos talp, kecses és elegáns hosszú szár tartja az öblös, de az édes borok mérsékelt mennyiségéhez igazodó kelyhet. Utóbbi szépen, ívesen öblösödik, és hogy minél jobban élvezhessük boraink illatát, szűkül a pohár szája felé haladva. A kóstolás mégsem ütközik nehézségbe. Ez a pohár ugyanis egyaránt kielégíti az ergonómiai, azaz használati, valamint a borászati elvárásokat, s no persze a borkedvelők igényeit is. |