| Linkek
|
A TOKAJI KOPASZ, AVAGY A MESEBELI ÓRIÁS PÚPJA "Valamikor nagyon-nagyon régen, óriások uralkodtak a földön. Az óriások összecsaptak az istenekkel. Rengett a föld, zúgott a vihar, még a nap is elcsodálkozott. A gigászi küzdelemben az istenek lekapták az egyik óriás hátáról a púpot, mert egy púpos volt szegényke közöttük, és úgy odacsapták a magyar róna szélére, éppen ahol a Tisza ölelkezik a Bodroggal, hogy óriás hegy lett belőle. Hát így keletkezett a Kopasz! A Tokaji-hegy hazánk egyik legmagasabb -512 méter- és legnagyobb vulkáni eredetű szigethegye. A természetes növényzet kialakulásában a vulkáni kőzetek -dácit, riolittufa, andezit- mellett a lösz játszott meghatározó szerepet. Az őseredeti növénytakaró azonban szűk területre szorult vissza a gazdálkodás következtében, egyrészt a szőlőművelés miatt, másrészt az erdők egy része helyére akác- és fenyőültetvények kerültek telepítésre. A mindmáig fennmaradt természetközeli vegetáció leginkább fajgazdag, ritka és védett növényekben bővelkedő alkotói a sztyepplejtők és melegkedvelő tölgyesek. A szilkát sztyepprétek egyik jellemző növénye a keskenylevelű árvalányhaj. Kora tavasszal virít a leánykökörcsin és a tavaszi hérics. Megtalálható az apró nőszirom, a tarka kosbor, a nayg pacsirtafű, erdei szellőrózsa szüret idején pedig a csillag őszirózsa díszlik a domboldalakon. A legértékesebb növénytársulások között meg kell említeni a tatárjuhatos lösztölgyest, továbbá a törpemandulás és csepleszmeggyes növényi társulásokat. |